Néhány egyértelmű „Nem” kezdetnek
Évtizedes vállalkozói létünk alatt különböző projektekre sok megkeresést kaptunk. Volt köztük rengeteg nagyon érdekes és sok – számunkra – érdektelen, vagy olyan, amiről a bemutatásától kezdve látszott, hogy labilis koncepción alapszik.
A megkeresések egy része úgy érkezett, hogy a megbízónak világos elképzelése volt a feladatról, egy általa elvárható szinten megfelelően ki is volt dolgozva és ami szerencsés, meg volt oldva a projekt finanszírozása is.
Ezen megkeresésekből vagy lett számunkra üzlet, vagy nem. Nyilván ilyen esetben egy megbízónak kötelező körülnéznie a piacon, hogy ki-milyen feltételekkel tudja valóra váltani az álmát, majd a legjobbakból választania kell.
Amikről azonban írni szeretnénk, azoknál a fönti feltételek nem annyira teljesültek, ami egy projekt megvalósítása szempontjából veszélyes lehet. Egész pontosan azokról a projektekről írunk, amelyekben társtulajdonosi státuszt ajánlottak fel számunkra. Volt, ahol tetszett annyira a feladat, hogy belementünk a megállapodásba, volt, ahol józan döntés alapján megköszöntük a megkeresést, de nemet mondtunk.
A sors fintora, hogy mindazon projektekből, melyeknél társtulajdonosok lehettünk volna, egész pályafutásunkra vetítve egyikből sem lett semmi.
Hogy miért?